FlatOut

2015.01.17 14:25

Hát, váó. Jó ideje már, hogy nem írtunk az oldalra, de természetesen megvan az oka. Az iskolakezdéssel együtt nem csak az életkedvünk, hanem az időnk is nagy mértékben csökkent, ami természetesen még nem magyarázat egy ekkora kihagyásra. Más okai is vannak ennek, de azokat nem szeretném részletezni, nagy részük magányügy.

Amúgy nem lenne jobb valami vidámabb és jóval érdekesebb témáról beszélgetni? De. Akkor kezdjük.

Amint a címből már kiderülhetett, a mai téma a FlatOut nevű csodás játék lesz, amely a FlatOut nevű sorozat első tagja. A program a Bugbear Entertainment két keze munkája, a babérokat pedig az Empire Interactive, a jó nevű Konami, majd később a még annál is jobb nevű Valve aratta le. Ez nem azt jelenti, hogy a Bugbear Entertainment csapata egy fillért nem kapott, és nem dicsérte őket senki, hanem azt, hogy ha szóbakerül a játék pölö Japánban, akkor azt mondanánk, hogy "Már megint milyen király játékot adott ki a Konami!", és nem azt, hogy "Fú, de fasza játékot csinált már megint a Bugbear Entertainment!" A terjesztéshez amúgy köze volt a Vivendi Universal Games-nek is.

Mint oly sok más játék, ez is felkerült a Steamre, de én nagyon szerencsés vagyok, hogy még egy régebbi dobozos változatot tesztelhetek. És igen, az enyém, nem vettem/kaptam/cseréltem, még boltban, kézpénzért szereztem be a kicsikét.

És most, hogy addig húztam a szót így éjfél körül, hogy már én is unom, már igazán belekezdhetnénk a játékba! Vagy annak átfutásába.

[Borító]

A játék 2004. november 5-én Európában, 2005. július 12-én/19-én Észak-Amerikában és 2005. október 13-án, Japánban jelent meg, majd 2006. február másodikán a Steamre is felkerült.

PC-n Linuxra és természetesen Windows-ra is megjelent, de akár PS2-n és Xbox-on is játszhatunk.

A játék témája a mindeféle típusú pusztítás, vadabbnál-vadabb autókkal. Természetesen találkozhattunk már ilyen játékokkal 2004 előtt is, de ez a műfaj koronázatlan királya. Illetve már lehet, hogy csak a királyné. Hogy miért? Majd lent kifejtem. Mindekinek jólesik egy kis zúzás, és a FlatOut erre minden lehetőséget megad. Interaktív környezet, szépen roncsolható AI, jó fizika, korához képest nagyszerű törésmodell.

Én a kipróbálás előtt nem gondoltam volna, hogy ilyen jól esik áthajtani egy út melletti kuckón, vagy direkt leblokkolni az ellenfél előtt, hogy ő ezt díjazván kirepüljön a szélvédőn keresztül és Föld körüli pályára álljon, csak azért, hogy aztán kettő pillanat múlva visszateleportáljon kényelmes ülésébe, ahol majd újabb traumák várnak rá. Hát igen, a játék a népszerűségét a brutalitásnak köszönheti, és annak, hogy emberek repülnek ide-oda szilánkokkal megynyúzótt bőrükben.

Amint telepítetted a játékot és arra vetemedsz, hogy el is indítsd azt, egy pár menüpont fogad téged, ami nem meglepő, ha használtál már valaha számítógépet. Karrier mód, Gyors verseny, Időmérő és Multiplayer.

[Pillanatkép]

A játék első néhány óráját a Karrier módban fogod tölteni. Ez a mód olyan, mint bármelyik másik autós játéknál. Először veszel egy lassúcska verdát, majd ahogy kúszol felefelé a társadalmi ranglétrán, úgy jutsz hozzá jobb autókhoz és alkatrészekhez.

Azért egy idő után rájössz, hogy ez azért uncsi is tud lenni egy idő után, mert a versenyek nem túl nagy falatok és egyébként is ez csak egy tucat sima verseny, amiket akár a Gyors verseny módban is lejátszhatnál. Ráadásul nem is kell minden versenyt megnyerni, elég az első háromban végezni, és kapsz egy medált, helyezéstől függően.

Na persze nem unalmas így önmagában, mert ha ügyes vagy, feloldhatsz bónusz versenyeket is (majdnem negyvenet!), amelyek aztán tényleg nagyon betegek, de jófajta a betegekközé tartoznak. Ezek lehetnek roncsderbik, amelyeket direkt olyan pályán rendeznek, ahol autó nem marad épen. Vagy akár lehetnek infantilis minigamek is. Ezek a minigamek abból állnak, hogy elindulsz egy nagy lejtőn, majd a megfelelő gomb megfelelő pillanatban való megnyomásával elreptetheted szegény karaktered. Felhasználhatod akár bowling-golyóként, darts-nyílként, vagy csak egyszerűen magasugortathatod. Csodás nem? Ez tette a játékot azzá, amivé és ez tette a Bugbeart is azzá, amivé.

[Daaarts!]

Maga a játék mechanikája viszont legalább annyira egyszerű, mint az élvezet, amit nyújt. Miután egy teljesen arcade játékról van szó, helyet kaptak a már máshol megszokott "powerslideok" és a nevetségesen nagy ugratások, amik még teljesebbé teszik a játékélményt. Nem vagyok játékfejlesztő, ezért nem tudom hogyan, de valahogy megcsinálták azt, amit más játéknál nem tudtak, mégpedig, hogy az ellenfél autói felkínálják magukat a dekonstrukcióra. Ráadásul az ember nem bír ellenállni annak, hogy neki nem menjen az egyik ellenfél autójának. Ez nagyon bejött, látványossá teszi az egyébként is látványos versenyeket.

És ha már autók, akkor - hiszen egy autós játékról beszélünk - említsük meg, milyen járgányokat vezethetünk. Elárulom, mind nagyon hasonló.

-Pepper (1971 Fiat 127)

-Blocker (Fiat 131)

-Grinder (Plymouth Duster)

-Blockhead (1976 Chevrolet Chevette)

-Bullet (1972 Pontiac LeMans)

-Overrunner (1962 AMC AMX)

-Slider (1972 Toyota Celica MK1)

-Road King (Chevrolet Corvair Monza)

-Fasthammer (Dodge Dart)

-Speedevil (1968 Pontiac Firebird)

-Thunderbolt (1970 Dodge Challanger)

-Trasher (1969 Chevrolet Chevelle)

-Machine (Chevrolet Camaro MK2)

-Bonecracker (Chevrolet Chevelle Malibu)

-Ranker1 (1969 Pontiac GTO)

-Blade (1970 Pontiac Firebird)

(forrás: https://www.igcd.net)

Nem tudom észrevettétek-e, de az autók nagy része Amerikai gyártmány, amelyik meg nem, az meg úgy néz ki. Nagy hibának számít nekem az, hogy nem kerültek bele más, különlegesebb autók. Most komolyan, egy ilyen őrölt játékhoz igazán járhatna már egy pár őrült autó is, nem? Ebben a sorozat második tagja messze lekörözi ezt a játékot.

De essen azért pár szó a grafikáról is. 

Azzal igazán nem lehet bajunk. Meg egyébként is ahhoz már nagyon elvetemült esztétikabuzinak kell lenni, hogy egy izgalmas roncsderbi közepette azt lessük, hogy az autó oldalán hogyan tükröződik az pálya szélén fekvő farönk, vagy hogy éppen azt figyeljük, hogy miként veti ránk a Nap a sugarait és hogyan takarja azt el a mellettünk elrepült ellenfél bal combja.

[Bowling]

Ha esetleg nem lenne a játék önmagában elég őrült, akkor próbáld ki a multit! Nesze, játssz elmebeteg oroszokkal, indonéz papokkal vagy akár a saját feleségeddel! Itt roncsderbizhetsz vagy csak simán lenyomhatsz egy sima futamot akár 7 ellenfél ellen.

Viszont ha Xboxon játszol, felejtsd el a roncsderbiket online, ha viszont PC-s vagy, felejtsd el az egész online mókát, mert akkor neked csak a LAN maradt. Ez nagy csalódás volt a számomra. Steames változatnál viszont nem tudom hogy van, próbáld ki, megéri.

A multi már csak azért is jó, mert az ellenfél következő tette sosem kiszámítható. Mindig tud meglepetést okozni,mese tényként bosszúságot, de ne feledd! Itt legálisan bosszút állhatsz!

A hangokról tényleg nem szeretnék sokat írni. A zenék olyanok, mint a legtöbb pörgős autós játéknál. A játékhoz magához nagyon illik, viszont magában biztos nem hallgatnám. A hangeffektek is átlagosak, nem kiválóak, de kifogásolni sem tudnám őket.

A játékról kialakított véleményem összeségében nagyon pozitív, azoknak ajánlanám, akik szeretik a gyors játékmenetet, az ilyesfajta brutalitást, az autókat, és azoknak, akik nem próbálnak úgy tekinteni rá, mint egy szimulátorra, mert az tönkreteheti, és valószínűleg tönkre is fogja tenni a játékélményt.

És akkor jöjjön a táblázat.

Most már tényleg vége van, pápá!

MEX

Vissza